On-line tanácsadás

Itt kérdezhet

On-line tanácsok

No.5712 Kérdezte: Anna A kérdés ideje: 2012.04.14. 23:10
Kedves Margó! Olvastam a lentebbi válaszát, hogy hogyan könnyíthetjük meg a párkapcsolat elgyászolását az általunk kitalált szimbólum segítségével. Most épp az ellenkezőjét kérdezném. Lehetséges- e arra is egy szimbólumot kitalálni, amivel a kapcsolat szorosságát, meghittségét erősítjük? Ugyanis a testem mintha nem akarná ezt. Olyan jeleket produkál (tudom, ez is én vagyok), amivel mintha nem akarná, hogy kapcsolatban legyek, hogy átéljem a vele együtt járó dolgokat. Például együttlétek után sokszor észreveszem, hogy vérzek, és száraz, kidörzsölődött a hüvelyem, ami fáj. Mit javasol? Anna

Kedves Anna!

Ön nagyon jól látja problémája lélektani hátterét. Ebben az az örömteli, hogy ha megértünk valamit, sokkal egyszerűbb javítani rajta, a nehézség pedig az, hogy hiába értünk meg valamit az elménkkel, attól az még nem biztos, hogy változik. Ezt az Ön példája is alátámasztja. Mivel a szimbólumoknak nagy szerepe van az ember érzelmi életében, így természetesen most is segíthetnek. Az a leghatásosabb, ha a szimbólumot magunkból, magunktól hozzuk létre. Ennek érdekében, amikor egyedül van, csukja be a szemét, lélegezzen mélyen, nyugodtan, és képzelje el magát egy kellemes helyen. Az elméjét kösse le azzal, hogy folyamatosan a szívdobbanására és a légzésére figyel. Addig tegye ezt, amíg meg nem érkezik Önhöz egy kép, az a bizonyos szimbólum, vagy egy érzés, egy szó, amely segíthet. Minél inkább el tudja lazítani a testét és tud befele figyelni, annál nagyobb szerencsével jár, annál erőteljesebb szimbólum jelenik meg. Mivel a szexualitás a nők esetében egyértelműen a dolgok befogadásáról, elfogadásáról szól, így ezt kell Önnél fejleszteni.  Fogadjon magába mindent, majd adjon önmagából másoknak is.

A nő, az anya archetípusának egyik legfontosabb alapja a szimbiózisban élés. A hétköznapi élet során ezt a következőképpen lehet elősegíteni: Amikor találkozunk egy helyzettel, emberrel stb., képzeljük el, hogy minden lélegzetvételünkkel közelebb kerülünk hozzá, azaz befogadjuk magunkba úgy, ahogy van. Mint ahogy az anya befogadja gyermekét, és szimbiózisban él a családjával. A női létnek, a befogadásnak való ellenállás általában akkor következik be, amikor félünk az egyediségünk elvesztésétől. Önben valószínűleg ez a félelem él, mondhatnám, erősebb Önben a férfi archetípusa, mint a női. Mindegy, hogy nőként élünk vagy férfiként, él bennünk a másik nemre jellemző archetípus is, csak csökkentett mértékben. Önnél felborult ez az egyensúly, most ezt kell visszaállítani úgy, hogy ne a férfi domináljon, hanem a női.  Ebben nagy segítségére lehet az Ön által megérzett szimbólum, amelyet bármikor előhívhat magából, amikor úgy érzi, nem megy egy helyzetnek vagy személynek a befogadása, természetesen  a szexualitásának megélése közben is. A szimbólum alkalmazása azért is hasznos, mert eltérít bennünket az elmétől, a történetünktől, a helyzettel szembeni ellenállásunktól, és a szimbólum, érzelem megélésével a megoldásra fókuszáljuk a figyelmet. Így kevésbé ragadunk bele "a szegény szerencsétlen Én" szerepbe.  A témáról még nagyon sokat lehetne tárgyalni, de ez a hely nem alkalmas erre. Így arra biztatom, ha egy kis idő elteltével  továbbra is fennáll a probléma, bátran keressen fel, így fel tudjuk térképezni azokat az okokat, amelyek hátráltatják Önt.

 

Szeretettel: Házas Margit

No.5034 Kérdezte: A kérdés ideje: 2012.02.21. 21:44
Kedves Margó! Kisfiam 2012. 01. 28-án született. A József Attiláról szóló blog alapján kiszámoltam, hogy ő a 7-esek közé tartozik. Sokáig vártunk a férjemmel erre a babára, ezért szeretnénk minden tőlünk telhetőt megadni neki. Tudna-e nekem felvilágosítást adni, hogy mire kell figyelnünk az ő esetében? És mivel támogathatnánk őt a legjobban?

Kedves Szülők!

Gratulálok kisfiuk születéséhez, és örülök, hogy olvasták a József Attiláról szóló blogomat. Gyermekük valóban a 7-es életfeladat-rendszerhez kapcsolódik, ezen belül pedig a 16/7-esekhez. Az ilyen típusú emberekre általában az a jellemző, hogy féltve őrzik magánéletüket. Szükségük van egy külön világra, ahová bármikor visszahúzódhatnak. Nehezen tűrik a kritikát, igyekeznek megfelelni a többieknek, törekszenek a tökéletességre, vágyakoznak egy ideálisabb világ iránt.   Komoly kihívást jelent számukra, hogy megtanuljanak bízni önmagukban és embertársaikban.

Ezekből következik, hogy szüksége van gyermeküknek egy külön kuckóra, ahová, ha kedve tartja, bármikor visszahúzódhat. Fogadják el, ha nem akar majd sok emberrel barátkozni, ugyanis az ő bizalmát ki kell érdemelni. Ha túlzottan zárkózottá válna, ajánljanak fel többféle játéklehetőséget, de soha ne várják el tőle, hogy mindenképpen játsszon azokkal. Tehát inspirálják őt a játékban, mesében, tevékenységekben való részvételre, de ez ne legyen kötelező számára. Sokat kell majd dicsérni, biztatni. Ha rossz fát tesz a tűzre, akkor pedig el kell magyarázni neki, hogy a tettét elítélik, de őt magát ugyanúgy szeretik.

Összességében azzal támogathatják őt a legjobban, ha segítenek neki "nyitni a világra" abban az ütemben, ahogy az neki a legjobban megfelel.

Üdvözlettel: Házas Margit 

No.4547 Kérdezte: A kérdés ideje: 2012.01.27. 16:20
Kedves Margó! Mostanában olyan, de olyan rosszakat álmodom, hogy csak na. Eleve rosszul alszom, este nehezen tudok elaludni, reggel fáradtan ébredek, közben meg ezek a borzalmas álmok. Másnap egy rakás szerencsétlenségnek érzem magam, kávé kávé után, morcosság, idegesség, örülök, ha nem kell szóba elegyednem egy emberrel, mert egyből a magas C-n kezdem vele. Nem akarok ilyen lenni.!!! Ja, és a sok kávé után már sikerült elérnem azt is, hogy a szívem néha kiugrik a helyéről. Mit tudsz nekem tanácsolni? Vagy forduljak olyanhoz, aki álomelemzésben jártas? Előre is köszönöm a választ! Kati

Kedves Kati!

Ha hagyományos módon gondolkodnék, azt hinném, hogy mindennek okozója az a gonosz álommanó. Éjszaka elindul egy folyamat, ami aztán nappal folytatódik, nem hagy nyugodni. Az persze igaz, hogy mindennek okozója az álommanó, de az már nem, hogy gonosz is. Ő inkább egy tündérke, egy dolgos háziasszony, aki körülnéz benned, és megpróbál rendet rakni a belsődben. Miközben rendezkedik, az agyad képekkel próbálja megszabadítani a szervezetedet azoktól a feszültségektől, amelyek megbetegítenének, hiszen ilyenkor kevésbé érvényesül a racionális tudatod befolyása. A fő gond az, hogy nem sikerül egy éjszaka ezt megtennie, folyamatosan működnie kell, és még a nappalaidat is jól megmérgezi, hogy mindenképpen változás álljon be az életedben. Ez azt jelenti, valamilyen fontos dologgal kell szembesülnöd, aminek jelenleg nagyon  ellenállsz. Szóval, első lépésként próbáld megszeretni ezt az álommanót, hiszen jót akar Neked, meg akar óvni valamitől, felhívja valamire a figyelmedet. Hogy mire, azt így látatlanban  nem tudom, ezt csak oldásokkal tudom felderíteni a Te személyes közreműködéseddel. Ha úgy döntesz, engem választasz és nem az álomelemzőt, szívesen látlak. A Te döntésed, hogy melyik módszert, melyik embert választod a problémád megoldásához.  Bármelyiket is választod, az lesz a legjobb döntés, amit jelenleg hozhatsz.

Három jó tanácsot még adnék. 1. Ha az álomelemző mellett döntesz, akkor mindenképpen olyan legyen, aki önismereti álomelemzést végez, nem csak úgy általánosságban beszél az álmokról. 2. Gondold végig, hogy mi az, ami nagyon zavar mostanában az álommanón kívül, mi az, ami most jelenleg megoldatlan az életedben! 3. Amikor egy rossz álomból riadsz fel, próbáld meg ugyanazt a testhelyzetet felvenni, amelyben álom közben feküdtél. Ezek után álom és ébrenlét határán írd át az álmot tetszésed szerint, azaz oldd meg a helyzetet félálomban úgy, ahogy neked a legmegfelelőbb, legmegnyugtatóbb. Keresd a jó megoldást! Ha azt tapasztalod, hogy ennek hatására egyre ritkulnak a rossz álmok, talán egyedül is menni fog a megoldás, és nem kell sem hozzám, sem az álomelemzőhöz menned. Sok sikert hozzá!

Sok szeretettel: Házas Margit

No.4349 Kérdezte: A kérdés ideje: 2012.01.16. 11:33
Kedves Margit! Nagyon szeretnék leszokni a dohányzásról! Tud segíteni? Az új törvények miatt nehezen bírom ki a munkahelyemen eltöltött időt, ha hazamegyek, egyik cigit szívom a másik után. Tulajdonképpen bepótolom mindazt, amit munka közben nem szívtam el. Már többször próbálkoztam a leszokással, de eddig mindig csődöt mondtam. Most nagyon jó lenne, ha sikerülne, az egyre magasabb ár és a zéró tolerancia miatt is. Szilveszterkor határoztam el a leszokást, de eddig bírtam. Végső elkeseredésemben írok önnek. Már mindent kipróbáltam, elektromos cigi, sport, agykontroll stb. Nagyon elkeseredett vagyok, gyengének érzem magam, pedig vezető beosztásban dolgozom. Tisztelettel: Károly

Kedves Károly!

Az Ön kérdése most  nagyon aktuális.  Egyre több emberben fogalmazódik meg a vágy, hogy leszokjon a dohányzásról, hiszen mint ahogy írja, sokba  kerül, és már a törvény is arra sarkallja a dohányzó embert, hogy szokjon le. De ami eddig nem ment akaraterővel, az ritkán megy még nagyobb akaraterővel.   A leszokáshoz azt kell megérteni, hogy  a dohányzás egy tünet, azonban mindenkinek más az ehhez való viszonya, érzése. Az Ön esetében  az elkeseredettség és a gyengeség érzése társul a  tünethez, erre hívja fel a figyelmet.  A  lélekhangolás tökéletesen alkalmas arra, hogy feltárjuk ezen rossz érzések okait.   Ha ezek megszűnnek, meg fog szűnni a dohányzás iránti vágya is.  Ha szembe mer nézni ezekkel az érzésekkel, akkor kérem, jelentkezzen be hozzám, mert van remény! 

Üdvözlettel: Házas Margit

No.4245 Kérdezte: Marcsi A kérdés ideje: 2012.01.08. 16:42
Kedves Margit! Örülök, hogy ezúton is lehetőség van segítséget kérni, mivel még nem tudtam hozzád eljutni, ismerősöktől hallottam hogy ezen módszereket alkalmazod azoknál, akik hozzád fordulnak. Többször nekifogtam a levél írásának, de sajnos még nem találták fel a "zokogásgátlót"! A kérdésem az lenne, hogy behatárolható-e egy szakítás utáni "gyász" ideje? Naponta teszem fel a kérdést magamnak, vajon meddig még???!!! Sokat bántottam és bántódtam méltatlanul. Sok szeretet vesz körül a családban, elismernek a munkahelyemen, én mégis az önsajnálattal, az önváddal és a veszteséggel vagyok elfoglalva, ebből legerősebb az ÖNVÁD: "jaj! mit tettem?!" Tudatosan tehetek valamit annak érdekében, hogy az a bizonyos mellkasi nyomás és a belső könnyek (kifelé már nem tolerálná a környezetem) elmúljon? Örülnék, ha személyes találkozásra is sor kerülhetne akár Budapesten is. Nagyon várom a válaszodat: Marcsi

Kedves Marcsi!

Köszönöm a kérdésedet, örülök, hogy bizalmat szavaztál nekem. Először is azt kell elfogadnod, hogy a párkapcsolat elgyászolására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mintha valóban meghalt volna valakid. Ez kb. egy  szűk év. Ez alatt az időszak alatt meg kell engedned magadnak azt, hogy zokogj!  Miután kizokogtad magad, és ezzel  pillanatnyilag "kieresztetted a nehézséget", azért én javaslok valamit, addig is, amíg eljutsz hozzám. Mert elsősorban csak azt tudom javasolni, hogy keress fel és oldás, oldás, oldás.

Kérlek, csukd be a szemed, és idézd fel azt a napot, helyet, amikor megismerkedtetek a pároddal! Éld át azt az örömöt, amikor egy új lehetőség megadatik számodra! Fegyelmezd magad, ne engedd továbbgondolni a történetet! Ha ez mégis előfordulna, húzd vissza magad azzal, hogy csak a  szíved dobbanására figyelsz, semmi másra. Amikor ez sikerült, átélted a jót, sikerült a vég helyett a kezdésre koncentrálni, és leválasztani a folytatással kapcsolatos vádakat, veszteséget, akkor keress egy szimbólumot, amivel jelképesen itt pontot tehetsz az ügy végére, majd fejezd be a meditációt, térj vissza a mindennapjaidhoz! Végezd a mindennapi dolgaidat, és amikor újra előjön a vád, önvád, zokogás, akkor ismét teremts magadnak lehetőséget arra, hogy elvégezd ezt a kis meditációt, vagy egyszerűen csak gondolj az általad kitalált szimbólumra! Így a kezdést erősíted magadban, annak örömét teljesíted ki, és lehetőséget adsz magadnak egy újabb kezdésre. Mert ne felejtsd el: Az élet biztos, hogy tartogat még valamit számodra! És nem kis dolgot!  Én biztos vagyok benne, hogy eljön az a nap, csak tudni kell kivárni.

Ajánlom még, hogy olvasd el a nyitólapomat, a blogjaimat, mert azok is segíthetnek. A lényeg, azon kívül, hogy a segítségemet kéred : Te is tegyél magadért!  Ha ezeket az apró javaslatokat sem teszed meg, akkor  valószínű, hogy  csak szenvedni akarsz.  Akkor senki sem segíthet Neked.  Mert aki  valóban meg akar szabadulni a nehézségtől, még azt  is megteszi, amiről azt gondolja, hogy nem fog segíteni.  (Az életfeladat-rendszered szerint  a következő 9 évedet meghatározó 1-es évedben vagy, amikor ideje van a változtatásnak, az új létrehozásának.)

Szeretettel: Házas Margit

No.4242 Kérdezte: 16:01 A kérdés ideje: 2012.01.07. 16:46
Kedves Margó! Egy ismerősöm ajánlására megnéztem a Facebook oldalát és ott találtam meg a honlapcímet. Elolvastam az írását a szeretetnyelvekről is. A kérdésem az lenne ehhez kapcsolódóan, hogy ezek a szeretetnyelvek az életünk során folyamatosan változhatnak? Illetve családállítások milyen sűrűn szoktak lenni és hol? Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Te/Ön!

Változhatnak, főleg akkor, ha az ember több oldáson, lélekhangoláson van túl, ugyanis a múlt fájdalmas eseményeinek letisztulásával több, szeretetnyelveket vevő csatornánk kitisztulhat. Így képessé válhatunk arra, hogy a szeretetet minél több nyelven el tudjuk fogadni és adni, sőt játszhatunk a szeretet nyelveivel. Sajnos az ellenkezője is igaz. Ha a jelenben történik velünk fájdalmas esemény, amit lelkünk nem tud elfogadni, feldolgozni, süketté és vakká válhatunk a szeretet összes nyelvével  kapcsolatban.  Egyébként  meg lehet találni az okát annak, hogy miért pont azt a nyelvet részesítjük előnyben, ami a mi esetünkben jellemző.  Családállítással (de egyéb más módszerrel is) arra is rá lehet jönni, hogy miért idegenkedünk valamelyiktől. 

Családállításokat  Budapesten /Gazdagrét, Frankhegy u. 8.) és Mezőtúron /Semmelweis u. 27./ tartok. Az időpont változó, igénytől, létszámtól függő, legközelebb Mezőtúron februárban lesz csoportos családállítás. E módszert egyébként alkalmazni tudom akkor is, amikor a kliens egyedül jön hozzám. Ha valaki elég fogékony, bízik a tudatalattijában, és a valódi kabátja mellé az ego-kabátot is sikerül a  fogasra tenni, mélyreható változásokat indíthatunk be nála. Egy szép cél lehet az ember életében, hogy a szeretet minden nyelvét beszélje és értse. Én ezt nevezném üdvözült állapotnak.

Szeretettel: Házas Margit

No.4216 Kérdezte: Kj A kérdés ideje: 2012.01.04. 16:22
Ha a társam szeretetnyelvét nem tudom felismerni a mindennapok során, akkor az Ön által alkalmazott módszerek segíthetnek-e ebben?

Kedves Kj!

Természetesen segíthetnek. A lélekhangolás azonban nemcsak a szeretetnyelvek felismerésében segíthet Önnek, hanem abban is, hogy merjen bizalommal fordulni az Ön által szeretett személyhez, és merje nyíltan megkérdezni azt, ami Önt érdekli.

Szeretettel: Házas Margit

Adatvédelem | Jogi nyilatkozat | Impresszum